Search
Search titles only
By:
Search titles only
By:
Log in
Register
Search
Search titles only
By:
Search titles only
By:
Menu
Install the app
Install
Forums
New posts
All threads
Latest threads
New posts
Trending threads
Trending
Search forums
What's new
New posts
New ads
New profile posts
Latest activity
Free Ads
Latest reviews
Search ads
Members
Current visitors
New profile posts
Search profile posts
Contact us
Latest ads
Ad icon
Gampaha
Thenya Mishel
menuka2000
Updated:
Wednesday at 10:48 PM
Handmade Character Soft Toy Bluey Bingo
anil1961
Updated:
Aug 3, 2026
Colombo
Dahua POE Switch 8 Ports (DH-PFS3010-8ET-65)
hashaz2012
Updated:
Aug 3, 2026
Ad icon
Singapore V2Ray VPN for Tunneling
hu KANNA
Updated:
Jul 31, 2026
Dating Website & Online Chat Room
hotvideo
Updated:
Jul 30, 2026
Electronics
Vehicles
Property
Search
Reply to thread
Forums
General
ElaKiri Talk!
අන්න ඉරානෙට ගහනවා..🔴BREAKING
Get the App
JavaScript is disabled. For a better experience, please enable JavaScript in your browser before proceeding.
You are using an out of date browser. It may not display this or other websites correctly.
You should upgrade or use an
alternative browser
.
Message
<blockquote data-quote="Kolama" data-source="post: 31266399" data-attributes="member: 125149"><p><strong><span style="font-size: 18px">සිංහල සහ පර්සියානු ලේ සබඳතාව</span></strong></p><p></p><p><span style="font-size: 18px">සිංහල ජනතාව සහ ඉරාන (පර්සියානු) ජනතාව අතර පවතින සබඳතාව අතිශය පැරණි මෙන්ම ගැඹුරු එකකි. මෙම සබඳතාව ප්රධාන වශයෙන් භාෂාමය, වෙළඳ සහ සංස්කෘතික යන අංශ ඔස්සේ විහිදී පවතී.</span></p><p><span style="font-size: 18px"></span></p><p><span style="font-size: 18px">එම සබඳතාවේ ප්රධාන කරුණු කිහිපයක් පහත දැක්වේ:</span></p><h3><span style="font-size: 18px"><strong>1. භාෂාමය සබඳතාව (Linguistic Connection)</strong></span></h3> <ul> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>ඉන්දු-යුරෝපීය භාෂා පවුල:</strong> සිංහල භාෂාව සහ පර්සියානු (Farsi) භාෂාව යන දෙකම අයත් වන්නේ <strong>ඉන්දු-යුරෝපීය</strong> භාෂා පවුලේ "ඉන්දු-ඉරාන" (Indo-Iranian) ශාඛාවටයි.</span></li> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>සමාන වචන:</strong> මේ නිසා සිංහල සහ පර්සියානු භාෂාවල මූලික වචන රැසක් පුදුමාකාර ලෙස සමාන වේ.<br /> <ul> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>මව්:</strong> පර්සියානු බසින් "මාදර්" (Madar) - සිංහලෙන් "මව"</span></li> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>පිය:</strong> පර්සියානු බසින් "පෙදාර්" (Pedar) - සිංහලෙන් "පියා"</span></li> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>සොහොයුරු:</strong> පර්සියානු බසින් "බරාදර්" (Baradar) - සිංහලෙන් "බෑණා/සොහොයුරා" (නෑකම් රටා)</span></li> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>දන්ත (දත):</strong> පර්සියානු බසින් "දන්දාන්" (Dandan) - සිංහලෙන් "දත"</span></li> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>දොර:</strong> පර්සියානු බසින් "දාර්" (Dar) - සිංහලෙන් "දොර"</span></li> </ul></span></li> </ul><h3><span style="font-size: 18px"><strong>2. පුරාණ වෙළඳ සබඳතා (Ancient Trade)</strong></span></h3> <ul> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>අනුරාධපුර යුගය:</strong> ක්රි.ව. 5-6 සියවස් වන විට පර්සියානු වෙළඳුන් අනුරාධපුර රාජධානිය සමඟ සමීප සබඳතා පවත්වා ඇත. ඔවුන් ලංකාවෙන් මැණික්, මුතු සහ කුළුබඩු මිලදී ගත් අතර පර්සියාවෙන් අශ්වයන් සහ රෙදිපිළි ලංකාවට රැගෙන ආහ.</span></li> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px"><strong>පර්සියානු ක්රිස්තියානි ජනපද:</strong> 6 වන සියවසේ ලංකාවට පැමිණි 'කොස්මස් ඉන්ඩිකොප්ලූස්ටස්' (Cosmas Indicopleustes) නම් සංචාරකයා පවසන පරිදි, එකල අනුරාධපුරයේ පර්සියානු ක්රිස්තියානි (Nestorian) වෙළඳුන් පිරිසක් පදිංචි වී සිටි අතර ඔවුන් වෙනුවෙන්ම පල්ලියක් ද පැවතුණි. <strong>අනුරාධපුර කුරුසිය</strong> (Anuradhapura Cross) මෙම පර්සියානු සබඳතාවේ වැදගත් පුරාවිද්යාත්මක සාක්ෂියකි.</span></li> </ul><h3><span style="font-size: 18px"><strong>3. ජානමය සබඳතාව (Genetic Connection)</strong></span></h3> <ul> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px">නවීන විද්යාත්මක පර්යේෂණ (DNA පරීක්ෂණ) මගින් හෙළි වී ඇත්තේ සිංහල ජනතාවගේ ජානමය සංයුතිය දකුණු ආසියානු ජාතීන්ට අමතරව <strong>ඉරාන සහ ඇෆ්ගන්</strong> (Indo-Iranian) ජාතීන්ට යම් සමානකමක් දක්වන බවයි. මෙය අතීතයේ සිදුවූ සංක්රමණ සහ වෙළඳ සබඳතාවල ප්රතිඵලයකි.</span></li> </ul><h3><span style="font-size: 18px"><strong>4. 'සෙරන්ඩිබ්' (Serendib) නාමය</strong></span></h3> <ul> <li data-xf-list-type="ul"><span style="font-size: 18px">අතීත පර්සියානුවන් ලංකාව හැඳින්වූයේ <strong>"සෙරන්ඩීප්" (Sarandip)</strong> යන නමිනි. ඉංග්රීසි බසින් පවතින "Serendipity" (අහම්බෙන් සිදුවන වාසනාවන්ත සොයාගැනීම) යන වචනය නිර්මාණය වූයේ ද මෙම පර්සියානු නාමය ඇසුරෙනි.</span></li> </ul><p><span style="font-size: 18px"><strong>සාරාංශය:</strong> සිංහල සහ පර්සියානු ජනතාව අතර පවතින්නේ හුදෙක් රාජ්ය තාන්ත්රික සබඳතාවක් පමණක් නොව, අවුරුදු 2500කට වඩා පැරණි පොදු ආර්ය උරුමයක් සහ සංස්කෘතික බැඳීමකි.</span></p><p><span style="font-size: 18px"></span></p><p><span style="font-size: 18px"><img src="https://media3.giphy.com/media/v1.Y2lkPTg5ZGEwMjhjb2IxemVqYzZhdDVvd2V2dm55M3ZkYndibzlvZG9nbHgzZmtvaXU5cyZlcD12MV9naWZzX3NlYXJjaCZjdD1n/54M8Uv9cXm75wad1nM/200.gif" alt="Aimeeconnolly GIF by Sculpted by Aimee" class="fr-fic fr-dii fr-draggable " style="" /></span></p></blockquote><p></p>
[QUOTE="Kolama, post: 31266399, member: 125149"] [B][SIZE=5]සිංහල සහ පර්සියානු ලේ සබඳතාව[/SIZE][/B] [SIZE=5]සිංහල ජනතාව සහ ඉරාන (පර්සියානු) ජනතාව අතර පවතින සබඳතාව අතිශය පැරණි මෙන්ම ගැඹුරු එකකි. මෙම සබඳතාව ප්රධාන වශයෙන් භාෂාමය, වෙළඳ සහ සංස්කෘතික යන අංශ ඔස්සේ විහිදී පවතී. එම සබඳතාවේ ප්රධාන කරුණු කිහිපයක් පහත දැක්වේ:[/SIZE] [HEADING=2][SIZE=5][B]1. භාෂාමය සබඳතාව (Linguistic Connection)[/B][/SIZE][/HEADING] [LIST] [*][SIZE=5][B]ඉන්දු-යුරෝපීය භාෂා පවුල:[/B] සිංහල භාෂාව සහ පර්සියානු (Farsi) භාෂාව යන දෙකම අයත් වන්නේ [B]ඉන්දු-යුරෝපීය[/B] භාෂා පවුලේ "ඉන්දු-ඉරාන" (Indo-Iranian) ශාඛාවටයි.[/SIZE] [*][SIZE=5][B]සමාන වචන:[/B] මේ නිසා සිංහල සහ පර්සියානු භාෂාවල මූලික වචන රැසක් පුදුමාකාර ලෙස සමාන වේ. [LIST] [*][SIZE=5][B]මව්:[/B] පර්සියානු බසින් "මාදර්" (Madar) - සිංහලෙන් "මව"[/SIZE] [*][SIZE=5][B]පිය:[/B] පර්සියානු බසින් "පෙදාර්" (Pedar) - සිංහලෙන් "පියා"[/SIZE] [*][SIZE=5][B]සොහොයුරු:[/B] පර්සියානු බසින් "බරාදර්" (Baradar) - සිංහලෙන් "බෑණා/සොහොයුරා" (නෑකම් රටා)[/SIZE] [*][SIZE=5][B]දන්ත (දත):[/B] පර්සියානු බසින් "දන්දාන්" (Dandan) - සිංහලෙන් "දත"[/SIZE] [*][SIZE=5][B]දොර:[/B] පර්සියානු බසින් "දාර්" (Dar) - සිංහලෙන් "දොර"[/SIZE] [/LIST][/SIZE] [/LIST] [HEADING=2][SIZE=5][B]2. පුරාණ වෙළඳ සබඳතා (Ancient Trade)[/B][/SIZE][/HEADING] [LIST] [*][SIZE=5][B]අනුරාධපුර යුගය:[/B] ක්රි.ව. 5-6 සියවස් වන විට පර්සියානු වෙළඳුන් අනුරාධපුර රාජධානිය සමඟ සමීප සබඳතා පවත්වා ඇත. ඔවුන් ලංකාවෙන් මැණික්, මුතු සහ කුළුබඩු මිලදී ගත් අතර පර්සියාවෙන් අශ්වයන් සහ රෙදිපිළි ලංකාවට රැගෙන ආහ.[/SIZE] [*][SIZE=5][B]පර්සියානු ක්රිස්තියානි ජනපද:[/B] 6 වන සියවසේ ලංකාවට පැමිණි 'කොස්මස් ඉන්ඩිකොප්ලූස්ටස්' (Cosmas Indicopleustes) නම් සංචාරකයා පවසන පරිදි, එකල අනුරාධපුරයේ පර්සියානු ක්රිස්තියානි (Nestorian) වෙළඳුන් පිරිසක් පදිංචි වී සිටි අතර ඔවුන් වෙනුවෙන්ම පල්ලියක් ද පැවතුණි. [B]අනුරාධපුර කුරුසිය[/B] (Anuradhapura Cross) මෙම පර්සියානු සබඳතාවේ වැදගත් පුරාවිද්යාත්මක සාක්ෂියකි.[/SIZE] [/LIST] [HEADING=2][SIZE=5][B]3. ජානමය සබඳතාව (Genetic Connection)[/B][/SIZE][/HEADING] [LIST] [*][SIZE=5]නවීන විද්යාත්මක පර්යේෂණ (DNA පරීක්ෂණ) මගින් හෙළි වී ඇත්තේ සිංහල ජනතාවගේ ජානමය සංයුතිය දකුණු ආසියානු ජාතීන්ට අමතරව [B]ඉරාන සහ ඇෆ්ගන්[/B] (Indo-Iranian) ජාතීන්ට යම් සමානකමක් දක්වන බවයි. මෙය අතීතයේ සිදුවූ සංක්රමණ සහ වෙළඳ සබඳතාවල ප්රතිඵලයකි.[/SIZE] [/LIST] [HEADING=2][SIZE=5][B]4. 'සෙරන්ඩිබ්' (Serendib) නාමය[/B][/SIZE][/HEADING] [LIST] [*][SIZE=5]අතීත පර්සියානුවන් ලංකාව හැඳින්වූයේ [B]"සෙරන්ඩීප්" (Sarandip)[/B] යන නමිනි. ඉංග්රීසි බසින් පවතින "Serendipity" (අහම්බෙන් සිදුවන වාසනාවන්ත සොයාගැනීම) යන වචනය නිර්මාණය වූයේ ද මෙම පර්සියානු නාමය ඇසුරෙනි.[/SIZE] [/LIST] [SIZE=5][B]සාරාංශය:[/B] සිංහල සහ පර්සියානු ජනතාව අතර පවතින්නේ හුදෙක් රාජ්ය තාන්ත්රික සබඳතාවක් පමණක් නොව, අවුරුදු 2500කට වඩා පැරණි පොදු ආර්ය උරුමයක් සහ සංස්කෘතික බැඳීමකි. [IMG alt="Aimeeconnolly GIF by Sculpted by Aimee"]https://media3.giphy.com/media/v1.Y2lkPTg5ZGEwMjhjb2IxemVqYzZhdDVvd2V2dm55M3ZkYndibzlvZG9nbHgzZmtvaXU5cyZlcD12MV9naWZzX3NlYXJjaCZjdD1n/54M8Uv9cXm75wad1nM/200.gif[/IMG][/SIZE] [/QUOTE]
Insert quotes…
Verification
Winadiyakata thappara keeyak tibeda?
Post reply
Top
Bottom