🛑 āļ¯āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ āļŊāļ‚āļšāˇāˇ€āļ§ āļšāˇ™āļŊ⎀āļąāˇŠāļą āˇ„āˇāļ¯āˇ”⎀āļ¯ ?

Jack London

Well-known member
  • Jan 17, 2023
    1,015
    1,482
    113
    50
    Glen Ellen, California, U.S.
    Primary education must be free of charge for students in a third world country like SL. Bugger tried to stop poor children from being educated.
    āļ¸āļ¸ āļ”āļē āļ­āļģāļąāˇŠ āļ¯āˇšāˇ€āļŊ⎊ āļ¯āļąāˇŠāļąāˇš āļąāˇāˇ„⎐ ⎃āļģ⎊, āļ¸āļ¸ āļģāˇƒāˇŠāˇƒāˇāˇ€āļ§ āˇ„āļģāļšāˇŠ āļļāļŊāļą āļ‘āļšāˇ™āļšāˇŠ. ⎃⎜āļģ⎒. :(
     

    Mahesh Wanasinghe

    Well-known member
  • May 28, 2023
    15,010
    15,490
    113
    New Zealand
    āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ°āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ āļ‘āļšāˇŠâ€Œāˇƒāļ­āˇŠ āļĸāˇāļ­āˇ’āļš āļ´āļšāˇŠâ€āˇ‚ āļ†āļĢāˇŠâ€ŒāļŠāˇ”āˇ€āˇš āļēāˇžāˇ€āļą āļšāļ§āļē⎔āļ­āˇ”, āļģ⎐āļšāˇ“āļģāļšāˇŠâ€āˇ‚āˇ āˇƒāˇ„ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ‡āļ¸āˇāļ­āˇ’ āļģāļąāˇ’āļŊ⎊ ⎀⎒āļšāˇŠâ€āļģāļ¸āˇƒāˇ’āļ‚⎄ āļ¸āˇ„āļ­āˇ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ´āˇāļģ⎊āļŊ⎒āļ¸āˇšāļąāˇŠāļ­āˇ”⎀āļ§ āļ‰āļ¯āˇ’āļģ⎒āļ´āļ­āˇŠ āļšāļģāļąāˇ” āļŊ⎐āļļāˇ”āˇ€āˇš 1982 āļĸāļąāˇ€āˇāļģ⎒ āļ¸āˇƒ 21 āļ¯āˇāļē.

    :love: đŸ’Ē
     

    topkollek

    Well-known member
  • āļ°āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ (whitepaper) āļšāˇ’āļēāļąāˇŠāļąāˇ™ āļąāˇ’āļšāļ¸āˇŠāļ¸ āļąāˇ’āļšāļ¸āˇŠ āļŊ⎒āļē⎀⎒āļŊ⎊āļŊāļšāˇŠ. āļ´āļąāļ­āļšāˇŠ / āļšāˇāļļ⎒āļąāļ§āˇŠ āļ´āˇšāļ´āļģ⎊ āļ‘āļšāļšāˇŠ āļąāˇ™āˇ€āˇ™āļē⎒. āļšāļģāļąāˇŠāļą āˇ„āļ¯āļ´āˇ” āļ¯āˇšāļšāˇ”āļ­āˇŠ āļąāˇ™āˇ€āˇ™āļē⎒.

    Yes, there was indeed an educational reform initiative in Sri Lanka during the 1980s under the United National Party (UNP) government, which was led by President J.R. Jayewardene at the time. This initiative was encapsulated in what is often referred to as the 1981 White Paper on Education Reforms. Here's a brief overview based on historical context and discussions around this period:
    • Purpose and Context: The 1981 White Paper was introduced amidst concerns about the quality and direction of education in Sri Lanka. There was a perceived need to reform the educational system to better align with economic and social development goals, which included preparing the workforce for a more globalized economy.
    • Key Reforms Proposed:
      • Neoliberal Influence: The reforms were influenced by neoliberal economic policies, aiming to make education more market-oriented. This included an emphasis on vocational and technical education to meet market demands, which was a shift from the traditional focus on academic education.
      • Decentralization: There was a move towards decentralizing educational administration, aiming to give more autonomy to schools and local bodies in managing education.
      • Curriculum Changes: The curriculum was intended to be revised to include more practical skills, reduce the overemphasis on exams, and introduce subjects that would prepare students for the job market rather than just for higher academic pursuits.
    • Reception and Impact:
      • Controversy: These reforms were met with significant resistance. Critics, including academics and educators, argued that the reforms were too heavily influenced by foreign models and neoliberal economic policies, potentially undermining the cultural and social fabric of Sri Lankan education.
      • Implementation: While some aspects of the reforms were implemented, the overall transformation faced hurdles due to political changes, public backlash, and practical challenges in execution.
    • Long-term Effects: The 1981 reforms set a precedent for future educational policy discussions in Sri Lanka, influencing how subsequent governments approached educational reform. The debate over the balance between academic and vocational education, the role of private versus public education, and the impact of globalization on local education systems continued to evolve.
    • Legacy: The whitepaper and the reforms it proposed are often cited in discussions about educational policy in Sri Lanka, reflecting on what worked, what didn't, and how education can be reformed to meet contemporary challenges.
    This initiative, while specific to its time, reflects broader global trends in educational reform during the late 20th century, where many countries grappled with how to modernize their educational systems in response to economic globalization and technological advancement.
     

    JohnWick

    Well-known member
  • Apr 23, 2017
    1,126
    1,464
    113
    āļ°āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ (whitepaper) āļšāˇ’āļēāļąāˇŠāļąāˇ™ āļąāˇ’āļšāļ¸āˇŠāļ¸ āļąāˇ’āļšāļ¸āˇŠ āļŊ⎒āļē⎀⎒āļŊ⎊āļŊāļšāˇŠ. āļ´āļąāļ­āļšāˇŠ / āļšāˇāļļ⎒āļąāļ§āˇŠ āļ´āˇšāļ´āļģ⎊ āļ‘āļšāļšāˇŠ āļąāˇ™āˇ€āˇ™āļē⎒. āļšāļģāļąāˇŠāļą āˇ„āļ¯āļ´āˇ” āļ¯āˇšāļšāˇ”āļ­āˇŠ āļąāˇ™āˇ€āˇ™āļē⎒.

    Yes, there was indeed an educational reform initiative in Sri Lanka during the 1980s under the United National Party (UNP) government, which was led by President J.R. Jayewardene at the time. This initiative was encapsulated in what is often referred to as the 1981 White Paper on Education Reforms. Here's a brief overview based on historical context and discussions around this period:
    • Purpose and Context: The 1981 White Paper was introduced amidst concerns about the quality and direction of education in Sri Lanka. There was a perceived need to reform the educational system to better align with economic and social development goals, which included preparing the workforce for a more globalized economy.
    • Key Reforms Proposed:
      • Neoliberal Influence: The reforms were influenced by neoliberal economic policies, aiming to make education more market-oriented. This included an emphasis on vocational and technical education to meet market demands, which was a shift from the traditional focus on academic education.
      • Decentralization: There was a move towards decentralizing educational administration, aiming to give more autonomy to schools and local bodies in managing education.
      • Curriculum Changes: The curriculum was intended to be revised to include more practical skills, reduce the overemphasis on exams, and introduce subjects that would prepare students for the job market rather than just for higher academic pursuits.
    • Reception and Impact:
      • Controversy: These reforms were met with significant resistance. Critics, including academics and educators, argued that the reforms were too heavily influenced by foreign models and neoliberal economic policies, potentially undermining the cultural and social fabric of Sri Lankan education.
      • Implementation: While some aspects of the reforms were implemented, the overall transformation faced hurdles due to political changes, public backlash, and practical challenges in execution.
    • Long-term Effects: The 1981 reforms set a precedent for future educational policy discussions in Sri Lanka, influencing how subsequent governments approached educational reform. The debate over the balance between academic and vocational education, the role of private versus public education, and the impact of globalization on local education systems continued to evolve.
    • Legacy: The whitepaper and the reforms it proposed are often cited in discussions about educational policy in Sri Lanka, reflecting on what worked, what didn't, and how education can be reformed to meet contemporary challenges.
    This initiative, while specific to its time, reflects broader global trends in educational reform during the late 20th century, where many countries grappled with how to modernize their educational systems in response to economic globalization and technological advancement.

    Can you expalin how a poor farmers 2 kids can get to higher education from grade 1 onwards under these reforms?
     
    āļ°āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ (whitepaper) āļšāˇ’āļēāļąāˇŠāļąāˇ™ āļąāˇ’āļšāļ¸āˇŠāļ¸ āļąāˇ’āļšāļ¸āˇŠ āļŊ⎒āļē⎀⎒āļŊ⎊āļŊāļšāˇŠ. āļ´āļąāļ­āļšāˇŠ / āļšāˇāļļ⎒āļąāļ§āˇŠ āļ´āˇšāļ´āļģ⎊ āļ‘āļšāļšāˇŠ āļąāˇ™āˇ€āˇ™āļē⎒. āļšāļģāļąāˇŠāļą āˇ„āļ¯āļ´āˇ” āļ¯āˇšāļšāˇ”āļ­āˇŠ āļąāˇ™āˇ€āˇ™āļē⎒.

    Yes, there was indeed an educational reform initiative in Sri Lanka during the 1980s under the United National Party (UNP) government, which was led by President J.R. Jayewardene at the time. This initiative was encapsulated in what is often referred to as the 1981 White Paper on Education Reforms. Here's a brief overview based on historical context and discussions around this period:
    • Purpose and Context: The 1981 White Paper was introduced amidst concerns about the quality and direction of education in Sri Lanka. There was a perceived need to reform the educational system to better align with economic and social development goals, which included preparing the workforce for a more globalized economy.
    • Key Reforms Proposed:
      • Neoliberal Influence: The reforms were influenced by neoliberal economic policies, aiming to make education more market-oriented. This included an emphasis on vocational and technical education to meet market demands, which was a shift from the traditional focus on academic education.
      • Decentralization: There was a move towards decentralizing educational administration, aiming to give more autonomy to schools and local bodies in managing education.
      • Curriculum Changes: The curriculum was intended to be revised to include more practical skills, reduce the overemphasis on exams, and introduce subjects that would prepare students for the job market rather than just for higher academic pursuits.
    • Reception and Impact:
      • Controversy: These reforms were met with significant resistance. Critics, including academics and educators, argued that the reforms were too heavily influenced by foreign models and neoliberal economic policies, potentially undermining the cultural and social fabric of Sri Lankan education.
      • Implementation: While some aspects of the reforms were implemented, the overall transformation faced hurdles due to political changes, public backlash, and practical challenges in execution.
    • Long-term Effects: The 1981 reforms set a precedent for future educational policy discussions in Sri Lanka, influencing how subsequent governments approached educational reform. The debate over the balance between academic and vocational education, the role of private versus public education, and the impact of globalization on local education systems continued to evolve.
    • Legacy: The whitepaper and the reforms it proposed are often cited in discussions about educational policy in Sri Lanka, reflecting on what worked, what didn't, and how education can be reformed to meet contemporary challenges.
    This initiative, while specific to its time, reflects broader global trends in educational reform during the late 20th century, where many countries grappled with how to modernize their educational systems in response to economic globalization and technological advancement.
    chat gpt ?

    Can you expalin how a poor farmers 2 kids can get to higher education from grade 1 onwards under these reforms?
    whats the issue with this reforms ?
    ------ Post added on Sep 24, 2024 at 12:10 AM
     
    Ugannanne ubada? Okata wirudda wenna eka hethuwak gam wala pasal wala English language guruwaru na. Meka adatath ehemai.

    English kese wethath meka genawanam Anura thaama kuburu kotanawa.

    Meka genawanam game iskolawala nadaththuwa demawpiyanta daranna wenawa. E minissunta eda wela kanna nathuwa kohomada education walata gewanne? Duppath lamainta basic education ekakwath ganna wenne na oka genawanam. Ranilge magule reforms. :rolleyes:

    Oka bari wela hari approve unanam igenaganna wenne ranilge class eke unta witharai.


    āļ‘āļšāˇŠâ€Œāˇƒāļ­āˇŠ āļĸāˇāļ­āˇ’āļš āļ´āļšāˇŠâ€āˇ‚ āļ†āļĢāˇŠâ€ŒāļŠāˇ”⎀ āļ¸āˇ™āļ¸ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āˇƒāļ‚āˇƒāˇŠâ€ŒāļšāļģāļĢ āļēāˇāļĸāļąāˇ āļœāˇ™āļą āļ‘āļąāˇŠāļąāˇš āˇāˇŠâ€āļģ⎓ āļŊāļ‚āļšāˇāˇ€āļ§ āļĢāļē āļŊāļļāˇāļ¯āˇ“āļ¸āˇš āļ¯āˇ“ āļŊāˇāļš āļļ⎐āļ‚āļšāˇ”⎀ āˇƒāˇ„ āļĸāˇāļ­āˇŠâ€āļēāļąāˇŠāļ­āļģ āļ¸āˇ–āļŊāˇŠâ€āļē āļ…āļģāļ¸āˇ”āļ¯āļŊ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē āļšāļ´āˇŠāļ´āˇāļ¯āˇ” āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļ‰āļ¯āˇ’āļģ⎒āļ´āļ­āˇŠ āļšāˇœāļ§ āļ‡āļ­āˇ’ āļšāˇœāļąāˇŠāļ¯āˇšāˇƒāˇ’ āļ‰āļ§āˇ” āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸āļšāˇŠâ€Œ ⎀⎁āļē⎙āļąāˇŠ āļē⎑āļē⎒ ⎀⎒āļ´āļšāˇŠâ€āˇ‚ āļąāˇāļēāļšāļēāˇ āļ´āˇ™āļąāˇŠāˇ€āˇ āļ¯āˇ”āļąāˇŠāˇ„.

    āļģāļĸāļē⎚ āļ´āˇāˇƒāļŊāˇŠāˇ€āļŊ⎒āļąāˇŠ ⎀⎐āļŠāˇ’ āļ´āˇŠâ€āļģāļ¸āˇāļĢāļēāļš āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒ s āļ‰āļœāˇāļąāˇŠāˇ€āˇ“āļ¸ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļ…āˇ€āˇāˇŠâ€āļē āļ­āļģāļ¸āˇŠ āļœāˇ”āļģ⎔⎀āļģ⎔āļąāˇŠ āļąāˇœāļ¸āˇāļ­āˇ’ ⎀⎓āļ¸ āˇ„āˇ āļ´āˇ„āˇƒāˇ”āļšāļ¸āˇŠ āļąāˇœāļ­āˇ’āļļ⎓āļ¸ āˇ„āˇšāļ­āˇ”⎀⎙āļąāˇŠ (āˇ€āˇ’āˇāˇšāˇ‚āļē⎙āļąāˇŠ āļœāļ¸āˇŠāļļāļ¯ āļ´āˇāˇƒāļŊāˇŠāˇ€āļŊ) āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠāļœāˇ™āļąāˇŠ āļļ⎄⎔āļ­āļģāļēāļšāļ§ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļ‰āļœāˇ™āļą āļœāˇāļąāˇ“āļ¸āļ§ āļ…āˇ€āˇƒāˇŠâ€ŒāļŽāˇāˇ€āļšāˇŠâ€Œ āļąāˇœāļ¸āˇāļ­āˇ’ āļ­āļ­āˇŠāļ­āˇŠāˇ€āļēāļšāˇŠâ€Œ āļ­āˇ”⎅ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āˇ„āˇ āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļēāļ§ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļē āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļĨāļēāļąāˇŠāļœāˇš āˇ„āˇ āļ¯āˇšāˇāļ´āˇāļŊāļą āļ´āļšāˇŠâ€āˇ‚⎀āļŊ āļ¯āˇāļŠāˇ’ ⎀⎒āļģāˇāļ°āļēāļ§ āˇ„āˇšāļ­āˇ” ⎀⎒āļē. āļœāļ¸āˇŠāļļāļ¯ āļ¯āˇ”āļ´āˇŠāļ´āļ­āˇŠ āļ¯āˇ™āļ¸āˇ€āˇ”āļ´āˇ’āļēāļąāˇŠāļœāˇš āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āļ¸āˇš āļąāˇ’āˇƒāˇ āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē āļŊāļļāˇ āļœāˇāļąāˇ“āļ¸āˇš āļ…āˇ€āˇƒāˇŠâ€ŒāļŽāˇāˇ€ āļ…⎄⎒āļ¸āˇ’ ⎀āļą āļļ⎀āļ­āˇŠ āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē āļ°āļąāˇ€āļ­āˇ”āļąāˇŠāļœāˇš āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āˇƒāˇ“āļ¸āˇāˇ€āļą āļļ⎀āļ­āˇŠ āļ”⎀⎔⎄⎔ āļ´āˇ™āļąāˇŠāˇ€āˇ āļ¯āˇ”āļąāˇŠāˇ„.

    āļ‘āˇƒāˇšāļ¸ āļ´āˇŠâ€āļģāļ°āˇāļą āļąāļœāļģ⎀āļŊ āļ­āˇ’āļļ⎙āļą āˇƒāˇ’āļēāļŊ⎔ āļ´āˇ„āˇƒāˇ”āļšāļ¸āˇŠ ⎀āļŊ⎒āļąāˇŠ āļē⎔āļ­āˇŠ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ ⎀⎁āļē⎙āļąāˇŠ ⎄āļŗāˇ”āļąāˇŠāˇ€āˇ, āļ’āˇ€āˇ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āļ¯āˇ™āļ¸āˇ€āˇ”āļ´āˇ’āļēāļąāˇŠāļ§ āļ´āˇāˇ€āˇāļģ⎓āļ¸āļ§ āļē⎐āļ¸āˇ™āļąāˇŠ āļ¯āˇ”āļ´āˇŠāļ´āļ­āˇŠ āļ¯āˇ™āļ¸āˇ€āˇ”āļ´āˇ’āļēāļąāˇŠāļœāˇš āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļ¯āˇœāļģ āˇ€āˇāˇƒāˇ“ āļ‘āļ¸ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ°āļąāˇ€āļ­āˇ”āļąāˇŠāļœāˇš āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āˇƒāˇ“āļ¸āˇāˇ€āļą āļļ⎀āļ§āļ¯ āļ”⎀⎔⎄⎔ āļ āˇāļ¯āļąāˇ āļšāˇ…⎄.

    āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸āļ§ āļ‰āļŠāļ¯āˇ“āļ¸ āˇ„āˇ āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļœāˇ”āļģ⎔⎀āļģ⎔āļąāˇŠāļœāˇš ⎀⎐āļ§āˇ”āļ´āˇŠ āļģāļĸāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āˇ“āļ¸āļ§ āļē⎐āļ¸ āˇ„āˇšāļ­āˇ”⎀⎙āļąāˇŠ āļ‘āļ¸ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊āļ¯ āļ°āļąāˇ€āļ­āˇ”āļąāˇŠāļœāˇš āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āˇƒāˇ“āļ¸āˇāˇ€āļąāˇ” āļ‡āļ­āˇāļē⎒āļ¯ āļ¸āˇ™āļģāļ§ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē āˇ„āˇāˇƒāˇ’āļģ⎀⎓āļ¸ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ…āļ‚⎁āļē āļēāļ§āļ­āļ§ āļ´āļ­āˇŠāˇ€āļąāˇ” āļ‡āļ­āˇāļē⎒āļ¯ āļļāˇœāˇ„āˇ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļĨāļēāļąāˇŠ āļ´āˇ™āļąāˇŠāˇ€āˇ āļ¯āˇ“ āļ­āˇ’āļļ⎒āļĢ⎒.

    āļ­āˇ€āļ¯ āļ°āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ āļ¸āļœāˇ’āļąāˇŠ āļēāˇāļĸ⎒āļ­ āļ­āˇāļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢ⎒āļš āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ†āļēāļ­āļą āļ´āˇ’⎄⎒āļ§āˇ”⎀⎓āļ¸ āˇ„āˇ āļ’āˇ€āˇ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸āļ§ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ…āļ‚⎁āļēāļ§ āļ´āˇāˇ€āˇāļģ⎓āļ¸āˇ™āļąāˇŠ, āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē āļŊ⎐āļļ⎓āļ¸āļ§ āļ¯āˇ”āļ´āˇŠāļ´āļ­āˇŠ āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āļ…āˇ€āˇƒāˇŠâ€ŒāļŽāˇāˇ€ āļąāˇœāļŊ⎐āļļ⎙āļą āļ…āļ­āļģ āļ’āˇ€āˇāļ¯ āļ°āļąāˇ€āļ­āˇ”āļąāˇŠāļœāˇš āļ¯āļģ⎔⎀āļąāˇŠāļ§ āˇƒāˇ“āļ¸āˇāˇ€āļąāˇ” āļ‡āļ­āˇāļē⎒ āļ¯ āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠāˇ€āļ­āˇŠāˇ„⎔ āļ´āˇ™āļąāˇŠāˇ€āˇ āļ¯āˇ”āļąāˇŠāˇ„.

    āˇƒāˇ“. āļŠāļļ⎊āļŊāˇ’āˇ€āˇŠ. āļŠāļļ⎊āļŊāˇ’āˇ€āˇŠ. āļšāļąāˇŠāļąāļąāˇŠāļœāļģ āļ¸āˇ„āļ­āˇ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ… āļąāˇ’āļ¯āˇ„āˇƒāˇŠâ€Œ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļšāˇŠâ€āļģāļ¸āļē āļ¸āˇ™āļ¸ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āˇƒāļ‚āˇƒāˇŠâ€ŒāļšāļģāļĢ āļēāˇāļĸāļąāˇ āļšāˇŠâ€āļģ⎒āļēāˇāļ­āˇŠāļ¸āļš āˇ€āˇ”āˇ€āˇ„āˇœāļ­āˇŠ āļ¸āˇ”⎅⎔āļ¸āļąāˇ’āļąāˇŠāļ¸ āˇ€āˇ’āļąāˇāˇ ⎀⎓ āļœāˇœāˇƒāˇŠâ€Œ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ´āˇ„āˇƒāˇ”āļšāļ¸āˇŠ āˇƒāˇ’āļēāļŊ⎊āļŊ āˇƒāˇ”āļ´āˇ’āļģ⎒ āļ´āļąāˇŠāļ­āˇ’āļēāļ§ āˇƒāˇ“āļ¸āˇāˇ€āļą āļļ⎀ āļ´āˇ€āˇƒāļ¸āˇ’āļąāˇŠ āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ, āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ, āˇ€āˇ˜āļ­āˇŠāļ­āˇ’āļē ⎃āļ¸āˇ’āļ­āˇ’, āļ¸āˇ„āļĸāļą āˇƒāļ‚⎀⎒āļ°āˇāļą āļ¸āˇ™āļēāļ§ āˇ€āˇ’āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ°āˇ€ āļģāļ§āļ´āˇ”āļģāˇ āˇ€āˇ’āˇāˇāļŊ āļ‹āļ¯āˇŠāļāˇāˇ‚āļĢ āˇ€āˇŠâ€āļēāˇāļ´āˇāļģ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāļģāļąāˇŠāļąāļ§ āˇ€āˇ’āļē.

    āļ¸āˇ™āļ¸ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āˇƒāļ‚āˇƒāˇŠâ€ŒāļšāļģāļĢ āļēāˇāļĸāļąāˇ āļ‡āļ­āˇ”⎅āļ­āˇŠ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ°āˇ€āļŊ āļ´āļ­āˇŠâ€āļģ⎒āļšāˇāˇ€ āļšāˇ™āˇƒāˇš āˇ„āˇ āļ´āˇāļģ⎊āļŊ⎒āļ¸āˇšāļąāˇŠāļ­āˇ”⎀āļ§ āļ‰āļ¯āˇ’āļģ⎒āļ´āļ­āˇŠ āļšāˇœāļ§ āˇƒāļ¸āˇŠāļ¸āļ­ āļšāļģāļœāˇāļąāˇ“āļ¸āļ§ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļą āļ‡āļ¸āˇāļ­āˇ’ āļģāļąāˇ’āļŊ⎊ ⎀⎒āļšāˇŠâ€āļģāļ¸āˇƒāˇ’āļ‚⎄ āļ¸āˇ„āļ­āˇ āļ¯āˇāļŠāˇ’ āļ‹āļ­āˇŠāˇƒāˇāˇ„āļēāļšāˇŠâ€Œ āļœāļ­āˇŠāļ­āˇšāļē. āļ’ āļ…āļąāˇ”⎀ 1982 āļĸāļąāˇ€āˇāļģ⎒ 6 āļ¯āˇ’āļą āļ¸āˇ™āļē āļ´āˇāļģ⎊āļŊ⎒āļ¸āˇšāļąāˇŠāļ­āˇ”⎀āļ§ āļ‰āļ¯āˇ’āļģ⎒āļ´āļ­āˇŠ āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸āļ§ āļąāˇ’āļēāļ¸āˇ’āļ­āˇ€ āļ­āˇ’āļļ⎒āļĢ⎒. āļ‘⎄⎙āļ­āˇŠ āļ†āļĢāˇŠâ€ŒāļŠāˇ” āļ´āļšāˇŠâ€āˇ‚āļē⎚ āˇƒāˇ™āˇƒāˇ” āļ¸āˇāļ­āˇ’ āļ‡āļ¸āˇāļ­āˇ’⎀āļģ⎔āļąāˇŠāļœāˇ™āļąāˇŠ āļ‘āļēāļ§ āļē⎄āļ´āļ­āˇŠ āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āļ āˇāļģ āļąāˇœāļŊ⎐āļļ⎒āļĢ⎒.
    have ever red the original document ?
     

    sika2

    Well-known member
  • āļ¯āˇāļąāˇŠ ⎃āļŊ⎊āļŊ⎒ āļ­āˇ’āļēāļą āļ…āļē āļ‰āļąāˇŠāļ§āļąāˇāˇāˇ’āļąāļŊ⎊ ⎃⎊āļšāˇ–āļŊāˇŠāˇ€āļŊāļ§ āļŊāļ¸āļē⎒ āļē⎀āļŊ āļ‹āļœāļąāˇŠāˇ€āļąāˇ€āˇ. ⎃āļŊ⎊āļŊ⎒ āļąāˇāļ­āˇ’ āļ…āļē āļ†āļĢ⎊āļŠāˇ”āˇ€āˇš āļ‰āˇƒāˇŠāļšāˇāļŊ ⎀āļŊāļ§ āļēāļąāˇ€āˇ.
     
    • Like
    Reactions: CohenLenstra

    itguy77

    Well-known member
  • Nov 10, 2023
    5,489
    6,078
    113
    Oya act eke samahra dewal wenas karala aayi genna kiyala neda kiyanna one true opposition ekak nam

    Ex:

    Private School wala teachers lata Gov eken Salary dena eka ehema absurd.


    mokada eke hoda dewal thibila thiyenwa

    English aniwarya karana eka.

    Guruwaru hadenwa kiyala mattanta therila nadda, me lamayi higher education aran eddi,
    ethakan backlog ekak thiyeyi,
    eka ona deka wena deyak,


    dan weda karanna 2/3 llanwa
    baldi peralanna epa kiynawa

    mun puluwan kale idanma wadk karanna hadapu ekekta baldi peralala

    mun gana eka hodak ahaddi thawa weradi 10k dakinwane,
    malata hitha hadan vote karanna hithenne na,
     

    sherek

    Well-known member
  • Sep 4, 2017
    1,403
    2,792
    113
    āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē āļąāˇœāļ¸āˇ’āļŊāļē⎚ āļ¯āˇ“āļ¸āļ§ āļ¸āļ¸ āļšāˇœāˇ„āˇœāļ¸āļ­āˇŠ ⎀⎒āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ°āļē⎒, āļ•āļą āļąāļ¸āˇŠ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļē ⎀⎒āļ­āļģāļšāˇŠ āļąāˇœāļ¸āˇ’āļŊāļē⎚ āļ¯āˇ”āļąāˇŠāļąāļ¸ āļ‡āļ­āˇ’. āļ‰āļ­āˇ’āļąāˇŠ āļ¸āļ§ āļ”āļē āļ´āļąāļ­āˇš āļšāˇ’āˇƒāˇ’āļ¸ āļ…⎀⎔āļŊāļšāˇŠ āļ´āˇ™āļąāˇŠāļą āļąāˇāˇ„⎐
    āļ¸āˇš āļŊāˇāļšāˇš āļšāˇ’āˇƒāˇ’āļ¸ āļ†āļĢ⎊āļŠāˇ”⎀āļšāˇ’āļąāˇŠ āļąāˇœāļ¸āˇ’āļŊ⎚ āļēāļ¸āļšāˇŠ āļ¯āˇ™āļąāˇ€āļ¯? āļģāļ§āˇš āļļāļ¯āˇ” āļ¸āˇ”āļ¯āļŊ⎊ ⎀āļŊ⎒āļąāˇŠ ⎄⎐āļ¸āˇāļ§āļ¸ āˇƒāļ¸āˇāļą āļ…āˇ€āˇƒāˇŠāļ­āˇ āļ­āˇ’āļē⎙āļą āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļąāļēāļšāˇŠ āļŊāļļāļŊ āļ¯āˇ™āļą āļ‘āļš āˇ„āˇœāļ¯āļē⎒. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠ āļ…āļ°āˇŠâ€āļēāˇāļ´āļē āļąāļ¸āˇŠ āˇ€āˇ’āˇ€āˇāļ¯āˇāļ­āˇŠāļ¸āļšāļē⎒.
     
    • Like
    Reactions: Nidarshana_k

    dilann

    Well-known member
  • ⎀⎙āļą āļšāˇ€āˇ”āļ¯ āļ‰āļ­āˇ’āļąāˇŠ āļšāˇ”⎄āļš āļĸ⎙āļ´āˇŠāļ´āˇœ āļ­āļ¸āˇ ⎀⎒āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ° āˇ€āˇ”āļąāˇš...
    āļ•āļš āļšāļģāˇ āļąāļ¸āˇŠ āļ…āļ¯ āļ…āļąāˇ”āļģāļē ⎀⎒āļ¯āˇ™āˇƒāˇŠ āļ¸āˇāļ°āˇŠâ€āļē ⎀āļŊāļ§ āļ¯āˇ”⎀āļąāˇŠāļą āļ¯āˇ™āļąāˇ€āˇ . đŸĨą
     

    CohenLenstra

    Well-known member
  • Jan 11, 2024
    1,488
    2,936
    113
    Private School wala teachers lata Gov eken Salary dena eka ehema absurd.
    I think that's really good in terms of govt spending. Rather than bearing the entire cost of education, the govt will only be spending on teacher salaries. This is already what's happening with semi-gov schools I think.

    IMO the 1982 education was a āļšāˇœāļģ⎄⎙ āļšāˇ’āļšāˇ”āļŊ⎊āļŊ⎔ saga. If passed and implemented would have generated both professionals and a good labour force for industries with minimal govt spending. This was really a very good plan considering that it was during the 1980's western companies started outsourcing their factories and other BPO type activities to Asia. Almost all other Asian countries got a chunk of their share in this trickle down from western economies.
     

    tarson

    Well-known member
  • Feb 25, 2009
    8,748
    5,983
    113
    • āļ´āˇ™āļģ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ…āļ‚⎁āļēāļ§ āļ´āˇāˇ€āˇāļģ⎚.
    • āļļāˇāļŊāˇāļ‚⎁ āļ´āļ‚āļ­āˇ’āļē āļ…āˇ„āˇāˇƒāˇ’ āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ´āˇ„āˇš āˇāˇ’āˇ‚āˇŠâ€āļēāļ­āˇŠāˇ€ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļē āļ…āˇ„āˇāˇƒāˇ’ āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ’ āˇ€āˇ™āļąāˇ”⎀āļ§ 8 ⎀⎐āļąāˇ’ āˇāˇŠâ€āļģ⎚āļĢ⎒āļē⎚ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ ⎃āļŗāˇ„āˇ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļšāˇŠâ€Œ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āļąāˇ” āļŊāļļāļą āļ…āļ­āļģ āļ‰āˇ„⎅ āļ´āļ‚āļ­āˇ’ ⎀āļŊāļ§ āļē⎜āļ¸āˇ” āļšāļģāļąāˇŠāļąāˇš āļ‰āļąāˇŠ ⎃āļ¸āļ­āˇŠāˇ€āļą āļ…āļē āļ´āļ¸āļĢ⎒. āļ‘āļ¸āˇ™āļąāˇŠāļ¸ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āļ´āˇ™āļąāˇ“ āˇƒāˇ’āļ§āˇ“āļ¸āļ§ āļ‰āļŠ āļŊ⎐āļļ⎙āļąāˇŠāļąāˇšāļ¯ 8 ⎀⎐āļąāˇŠāļąāˇš āļģāļĸāļē⎚ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļē⎙āļąāˇŠ ⎃āļ¸āļ­āˇŠāˇ€āļą āļ…āļēāļ§ āļ´āļ¸āļĢ⎒.
    • āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļˇāˇāˇ‚āˇāˇ€ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļē āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ‘āˇƒāˇšāļ¸ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ´āˇ™āˇ… āļ´āļ‚āļ­āˇ’⎀āļŊāļ§āļ¯ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļˇāˇāˇ‚āˇāˇ€ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļēāˇ€āˇš.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸āļ§ āļ…āˇ€āˇƒāļģ āļ¯āˇ™āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āˇ€āˇ›āļ¯āˇŠâ€āļē ⎀⎒āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊāļēāļšāˇŠâ€Œ āļ´āˇ’⎄⎒āļ§āˇ”⎀⎓āļ¸āļ§āļ¯ āļ…āˇ€āˇƒāļģ āļ¯āˇ™āļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļģāļĸāļē⎚ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āˇ„āˇ āļ´āļģāˇŠāˇ‚āļ¯ (āļ´āˇœāļšāˇ”āļģ⎔) āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ ⎀⎁āļē⎙āļąāˇŠ ⎀āļģ⎊āļœ āļšāļģāļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļģāļĸāļē⎚ āļ†āļ°āˇāļģ āļąāˇœāļŊ⎐āļļ⎙āļą āļ…āļ­āļģ āļ‘āļ¸ āļ´āˇāˇƒāļŊāˇŠāˇ€āļŊ āļąāļŠāļ­āˇŠāļ­āˇ” āļšāļ§āļē⎔āļ­āˇ” āļ¯āˇ™āļ¸āˇāļ´āˇ’āļēāļąāˇŠ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ¯āˇāļģ⎒āļē āļē⎔āļ­āˇ”āļē.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ… ⎀⎒āļ§ āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļœāˇ”āļģ⎔⎀āļģ⎔āļąāˇŠāļœāˇš ⎀⎐āļ§āˇ”āļ´āˇŠ āļģāļĸāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.
    • āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ⎀āļŊāļ§ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ āļ‡āļ­āˇ”⎅āļ­āˇŠ āļšāļģāļœāļąāˇ” āļŊāļļāļąāˇŠāļąāˇš āļ….āļ´āˇœ.⎃. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ´āˇ™āˇ… āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āļĩāļŊ āļ¸āļ­ āļąāˇœāˇ€ āļ’ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āļą āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇ’. āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠāļ§ āļ¸āˇ™āļ¸ āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļēāļ§ āļ´āˇ™āļąāˇ“ āˇƒāˇ’āļ§āˇ’āļē ⎄⎐āļšāˇŠâ€Œāļšāˇš āļ¯āˇ™āˇ€āļ­āˇāˇ€āļšāˇŠâ€Œ āļ´āļ¸āļĢ⎒.


    āļ‡āļē⎒ āļļāļ‚ āļ‰āļ­āˇ’āļąāˇŠ āļ¸āˇšāļšāļ§ āˇ€āˇ’āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ¯ āļ‹āļąāˇš?? āļ¸āˇš āļ§āˇ’āļš āļšāļģāˇāļąāļ¸āˇŠ āļ…āļ¯ āˇ„āˇœāļŗ āļ­āˇāļąāļš āļ‰āļąāˇŠāļą āļ­āˇ’āļļ⎊āļļāˇ.

    āļąāˇ’āļēāļ¸āļē⎒ āļąāˇš āļ’āļš āļ‹āļąāˇ āļąāļ¸āˇŠ. āļģāļĸāļē⎚ āļšāˇāļ¸āˇŠāļ´āˇƒāˇŠ āˇƒāˇ™āļ§āˇŠ āļ‘āļšāļ­āˇŠ ⎀⎙āļąāļ¸ āˇƒāļŊ⎊āļŊ⎒ āļ­āˇ’āļē⎙āļą āļ‘āļšāˇāļ§ āļœāˇ™āˇ€āļŊ āļ‘āļąāˇŠāļą āļ´āˇ”āļŊ⎔⎀āļąāˇŠ ⎀⎒āļ¯āˇ’⎄āļ§āļ­āˇŠ ⎄āļ¯āļąāˇŠāļą āļ•āļąāˇ™, āļ‘āļ­āļšāˇœāļ§ āļģāļĸāļēāļ§āļ­āˇŠ āļŊāˇāļˇāļē⎒, āˇƒāˇ„ āļ’ āļŊāˇāļˇāˇ™āļąāˇŠ āļšāˇœāļ§āˇƒāļšāˇŠ āļ†āļ´āˇ„⎔ āļ”āļē āļēāļŊ⎊ āļ´āˇāļąāļœāˇ’āļē āļģāļĸāļē⎚ āļœāˇ–!āļšāˇāļ¸āˇŠāļ´āˇƒāˇŠ āļ§āˇ’āļš āļ¯āˇ’āļē⎔āļąāˇ” āļšāļģāļąāˇŠāļą āļœāļąāˇŠāļą āļ´āˇ”āļŊ⎔⎀āļąāˇŠ.
     

    a2mdb

    Well-known member
  • Sep 12, 2013
    3,977
    5,646
    113
    • āļ´āˇ™āļģ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ…āļ‚⎁āļēāļ§ āļ´āˇāˇ€āˇāļģ⎚.
    • āļģāļĸāļē⎚ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āˇ„āˇ āļ´āļģāˇŠāˇ‚āļ¯ (āļ´āˇœāļšāˇ”āļģ⎔) āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ ⎀⎁āļē⎙āļąāˇŠ ⎀āļģ⎊āļœ āļšāļģāļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļģāļĸāļē⎚ āļ†āļ°āˇāļģ āļąāˇœāļŊ⎐āļļ⎙āļą āļ…āļ­āļģ āļ‘āļ¸ āļ´āˇāˇƒāļŊāˇŠāˇ€āļŊ āļąāļŠāļ­āˇŠāļ­āˇ” āļšāļ§āļē⎔āļ­āˇ” āļ¯āˇ™āļ¸āˇāļ´āˇ’āļēāļąāˇŠ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ¯āˇāļģ⎒āļē āļē⎔āļ­āˇ”āļē.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ… ⎀⎒āļ§ āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļœāˇ”āļģ⎔⎀āļģ⎔āļąāˇŠāļœāˇš ⎀⎐āļ§āˇ”āļ´āˇŠ āļģāļĸāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.


    āļ‡āļē⎒ āļļāļ‚ āļ‰āļ­āˇ’āļąāˇŠ āļ¸āˇšāļšāļ§ āˇ€āˇ’āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ¯ āļ‹āļąāˇš?? āļ¸āˇš āļ§āˇ’āļš āļšāļģāˇāļąāļ¸āˇŠ āļ…āļ¯ āˇ„āˇœāļŗ āļ­āˇāļąāļš āļ‰āļąāˇŠāļą āļ­āˇ’āļļ⎊āļļāˇ.
    ⎄āļē⎒āļŊāļē⎒āļ§āˇŠ āļšāļģāļŊāˇ āļ­āˇ’āļēāļą āļ¯āˇšāˇ€āļŊ⎊ āˇ„āˇœāļŗāļē⎒ āļšāˇ’āļēāļŊāˇ āļ‹āļšāļ§ āˇ„āˇ’āļ­āˇ™āļąāˇ€āļ¯ ?
     

    lasankandy

    Well-known member
  • Jul 18, 2009
    32,780
    34,254
    113
    KY
    • āļ´āˇ™āļģ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ…āļ‚⎁āļēāļ§ āļ´āˇāˇ€āˇāļģ⎚.
    • āļļāˇāļŊāˇāļ‚⎁ āļ´āļ‚āļ­āˇ’āļē āļ…āˇ„āˇāˇƒāˇ’ āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ´āˇ„āˇš āˇāˇ’āˇ‚āˇŠâ€āļēāļ­āˇŠāˇ€ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļē āļ…āˇ„āˇāˇƒāˇ’ āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ’ āˇ€āˇ™āļąāˇ”⎀āļ§ 8 ⎀⎐āļąāˇ’ āˇāˇŠâ€āļģ⎚āļĢ⎒āļē⎚ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ ⎃āļŗāˇ„āˇ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļšāˇŠâ€Œ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āļąāˇ” āļŊāļļāļą āļ…āļ­āļģ āļ‰āˇ„⎅ āļ´āļ‚āļ­āˇ’ ⎀āļŊāļ§ āļē⎜āļ¸āˇ” āļšāļģāļąāˇŠāļąāˇš āļ‰āļąāˇŠ ⎃āļ¸āļ­āˇŠāˇ€āļą āļ…āļē āļ´āļ¸āļĢ⎒. āļ‘āļ¸āˇ™āļąāˇŠāļ¸ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āļ´āˇ™āļąāˇ“ āˇƒāˇ’āļ§āˇ“āļ¸āļ§ āļ‰āļŠ āļŊ⎐āļļ⎙āļąāˇŠāļąāˇšāļ¯ 8 ⎀⎐āļąāˇŠāļąāˇš āļģāļĸāļē⎚ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļē⎙āļąāˇŠ ⎃āļ¸āļ­āˇŠāˇ€āļą āļ…āļēāļ§ āļ´āļ¸āļĢ⎒.
    • āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļˇāˇāˇ‚āˇāˇ€ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļē āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ‘āˇƒāˇšāļ¸ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ´āˇ™āˇ… āļ´āļ‚āļ­āˇ’⎀āļŊāļ§āļ¯ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļˇāˇāˇ‚āˇāˇ€ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļēāˇ€āˇš.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸āļ§ āļ…āˇ€āˇƒāļģ āļ¯āˇ™āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āˇ€āˇ›āļ¯āˇŠâ€āļē ⎀⎒āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊāļēāļšāˇŠâ€Œ āļ´āˇ’⎄⎒āļ§āˇ”⎀⎓āļ¸āļ§āļ¯ āļ…āˇ€āˇƒāļģ āļ¯āˇ™āļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļģāļĸāļē⎚ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āˇ„āˇ āļ´āļģāˇŠāˇ‚āļ¯ (āļ´āˇœāļšāˇ”āļģ⎔) āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ ⎀⎁āļē⎙āļąāˇŠ ⎀āļģ⎊āļœ āļšāļģāļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļģāļĸāļē⎚ āļ†āļ°āˇāļģ āļąāˇœāļŊ⎐āļļ⎙āļą āļ…āļ­āļģ āļ‘āļ¸ āļ´āˇāˇƒāļŊāˇŠāˇ€āļŊ āļąāļŠāļ­āˇŠāļ­āˇ” āļšāļ§āļē⎔āļ­āˇ” āļ¯āˇ™āļ¸āˇāļ´āˇ’āļēāļąāˇŠ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ¯āˇāļģ⎒āļē āļē⎔āļ­āˇ”āļē.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ… ⎀⎒āļ§ āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļœāˇ”āļģ⎔⎀āļģ⎔āļąāˇŠāļœāˇš ⎀⎐āļ§āˇ”āļ´āˇŠ āļģāļĸāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.
    • āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ⎀āļŊāļ§ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ āļ‡āļ­āˇ”⎅āļ­āˇŠ āļšāļģāļœāļąāˇ” āļŊāļļāļąāˇŠāļąāˇš āļ….āļ´āˇœ.⎃. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ´āˇ™āˇ… āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āļĩāļŊ āļ¸āļ­ āļąāˇœāˇ€ āļ’ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āļą āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇ’. āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠāļ§ āļ¸āˇ™āļ¸ āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļēāļ§ āļ´āˇ™āļąāˇ“ āˇƒāˇ’āļ§āˇ’āļē ⎄⎐āļšāˇŠâ€Œāļšāˇš āļ¯āˇ™āˇ€āļ­āˇāˇ€āļšāˇŠâ€Œ āļ´āļ¸āļĢ⎒.


    āļ‡āļē⎒ āļļāļ‚ āļ‰āļ­āˇ’āļąāˇŠ āļ¸āˇšāļšāļ§ āˇ€āˇ’āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ¯ āļ‹āļąāˇš?? āļ¸āˇš āļ§āˇ’āļš āļšāļģāˇāļąāļ¸āˇŠ āļ…āļ¯ āˇ„āˇœāļŗ āļ­āˇāļąāļš āļ‰āļąāˇŠāļą āļ­āˇ’āļļ⎊āļļāˇ.

    āļ”āˇ€āˇ āļœāˇ™āļąāˇāˇ€āˇ āļąāļ¸āˇŠ āˇ„āˇœāļ¯āļē⎒ āļąāˇ™.
     
    • Like
    Reactions: CohenLenstra
    Meka kalanam ada loku loku professions wala inna podi minissu ekekwath na. Ranil karanna hadapu jaraama wade thamai meka. Parlimenthuwenma reject una habai.

    Ranilge thiyana class maniyawe thawa eka paththak thamai oya dhawala pathrikaawa.

    • āļ´āˇ™āļģ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ…āļ‚⎁āļēāļ§ āļ´āˇāˇ€āˇāļģ⎚.
    • āļļāˇāļŊāˇāļ‚⎁ āļ´āļ‚āļ­āˇ’āļē āļ…āˇ„āˇāˇƒāˇ’ āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ´āˇ„āˇš āˇāˇ’āˇ‚āˇŠâ€āļēāļ­āˇŠāˇ€ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļē āļ…āˇ„āˇāˇƒāˇ’ āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ’ āˇ€āˇ™āļąāˇ”⎀āļ§ 8 ⎀⎐āļąāˇ’ āˇāˇŠâ€āļģ⎚āļĢ⎒āļē⎚ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ ⎃āļŗāˇ„āˇ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļšāˇŠâ€Œ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āļąāˇ” āļŊāļļāļą āļ…āļ­āļģ āļ‰āˇ„⎅ āļ´āļ‚āļ­āˇ’ ⎀āļŊāļ§ āļē⎜āļ¸āˇ” āļšāļģāļąāˇŠāļąāˇš āļ‰āļąāˇŠ ⎃āļ¸āļ­āˇŠāˇ€āļą āļ…āļē āļ´āļ¸āļĢ⎒. āļ‘āļ¸āˇ™āļąāˇŠāļ¸ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āļ´āˇ™āļąāˇ“ āˇƒāˇ’āļ§āˇ“āļ¸āļ§ āļ‰āļŠ āļŊ⎐āļļ⎙āļąāˇŠāļąāˇšāļ¯ 8 ⎀⎐āļąāˇŠāļąāˇš āļģāļĸāļē⎚ ⎀⎒āļˇāˇāļœāļē⎙āļąāˇŠ ⎃āļ¸āļ­āˇŠāˇ€āļą āļ…āļēāļ§ āļ´āļ¸āļĢ⎒.
    • āļ….āļ´āˇœ.⎃. āˇƒāˇāļ¸āˇāļąāˇŠâ€āļē āļ´āˇ™āˇ… ⎀⎒āļˇāˇāļœāļēāļ§ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļˇāˇāˇ‚āˇāˇ€ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļē āļšāˇ™āļģ⎚.
    • āļ‘āˇƒāˇšāļ¸ āļ….āļ´āˇœ.⎃. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ´āˇ™āˇ… āļ´āļ‚āļ­āˇ’⎀āļŊāļ§āļ¯ āļ‰āļ‚āļœāˇŠâ€āļģāˇ“āˇƒāˇ’ āļˇāˇāˇ‚āˇāˇ€ āļ…āļąāˇ’āˇ€āˇāļģ⎊āļēāˇ€āˇš.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ’āļģ⎓āļ¸āļ§ āļ…āˇ€āˇƒāļģ āļ¯āˇ™āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āˇ€āˇ›āļ¯āˇŠâ€āļē ⎀⎒āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊāļēāļšāˇŠâ€Œ āļ´āˇ’⎄⎒āļ§āˇ”⎀⎓āļ¸āļ§āļ¯ āļ…āˇ€āˇƒāļģ āļ¯āˇ™āļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļģāļĸāļē⎚ āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āˇ„āˇ āļ´āļģāˇŠāˇ‚āļ¯ (āļ´āˇœāļšāˇ”āļģ⎔) āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ ⎀⎁āļē⎙āļąāˇŠ ⎀āļģ⎊āļœ āļšāļģāļąāˇ” āļ‡āļ­.
    • āļ’āļšāˇ“āļē āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āˇāļœāˇ™āļą āļē⎐āļ¸ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļģāļĸāļē⎚ āļ†āļ°āˇāļģ āļąāˇœāļŊ⎐āļļ⎙āļą āļ…āļ­āļģ āļ‘āļ¸ āļ´āˇāˇƒāļŊāˇŠāˇ€āļŊ āļąāļŠāļ­āˇŠāļ­āˇ” āļšāļ§āļē⎔āļ­āˇ” āļ¯āˇ™āļ¸āˇāļ´āˇ’āļēāļąāˇŠ āˇ€āˇ’āˇƒāˇ’āļąāˇŠ āļ¯āˇāļģ⎒āļē āļē⎔āļ­āˇ”āļē.
    • āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ†āļģāļ¸āˇŠāļˇ āļšāˇ… ⎀⎒āļ§ āļ’āˇ€āˇāļē⎚ āļœāˇ”āļģ⎔⎀āļģ⎔āļąāˇŠāļœāˇš ⎀⎐āļ§āˇ”āļ´āˇŠ āļģāļĸāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇ” āļŊ⎐āļļ⎚.
    • āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ⎀āļŊāļ§ āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠ āļ‡āļ­āˇ”⎅āļ­āˇŠ āļšāļģāļœāļąāˇ” āļŊāļļāļąāˇŠāļąāˇš āļ….āļ´āˇœ.⎃. āļ‹āˇƒāˇƒāˇŠâ€Œ āļ´āˇ™āˇ… āļ´āˇŠâ€āļģāļ­āˇ’āļĩāļŊ āļ¸āļ­ āļąāˇœāˇ€ āļ’ āˇƒāļŗāˇ„āˇ āļ´āˇ€āļ­āˇŠāˇ€āļą āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļē āļ¸āļœāˇ’āļąāˇ’. āˇƒāˇ’āˇƒāˇ”āļąāˇŠāļ§ āļ¸āˇ™āļ¸ āˇ€āˇ’āˇāˇŠāˇ€āˇ€āˇ’āļ¯āˇŠâ€āļēāˇāļŊ āļ´āˇŠâ€āļģāˇ€āˇšāˇ āļ´āļģ⎓āļšāˇŠâ€āˇ‚āļĢāļēāļ§ āļ´āˇ™āļąāˇ“ āˇƒāˇ’āļ§āˇ’āļē ⎄⎐āļšāˇŠâ€Œāļšāˇš āļ¯āˇ™āˇ€āļ­āˇāˇ€āļšāˇŠâ€Œ āļ´āļ¸āļĢ⎒.


    āļ‡āļē⎒ āļļāļ‚ āļ‰āļ­āˇ’āļąāˇŠ āļ¸āˇšāļšāļ§ āˇ€āˇ’āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ¯ āļ‹āļąāˇš?? āļ¸āˇš āļ§āˇ’āļš āļšāļģāˇāļąāļ¸āˇŠ āļ…āļ¯ āˇ„āˇœāļŗ āļ­āˇāļąāļš āļ‰āļąāˇŠāļą āļ­āˇ’āļļ⎊āļļāˇ.

    āļ”āļē ⎃āļ¸āˇŠāļ´āˇ–āļģ⎊āļĢ āļēāˇāļĸāļąāˇ āļ§āˇ’āļšāļ¯?
    āļšāˇœāˇ„āˇœāļ¸āļ¯ āļ•āļš āļšāˇŠâ€āļģ⎒āļē⎙āļ­āˇŠāļ¸āļšāˇŠ ⎀⎙āļąāˇŠāļąāˇ™?
    āˇ„āˇœāļŗāļē⎒ āļšāˇ’āļēāļŊ āļ´āˇ’āļ§āˇ’āļąāˇŠ āļ¯āˇšāˇ€āļŊ⎊ āļ´āˇ™āļąāˇŠāļąāļŊāˇ āļ‡āļ­āˇ”āļŊ⎚ āļļāˇāļ¸āˇŠāļļ āļ¯āˇāļŊāˇ āļ­āˇ’āļē⎙āļą āļ´āļąāļ­āˇŠ āļ­āļ¸āļē⎒ āļ¸āˇ”āļąāˇŠ āļœāˇšāļąāˇŠāļąāˇ™. āļ’ āļąāˇ’āˇƒāˇ ⎀⎒āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ° āˇ€āˇ’āļē āļē⎔āļ­āˇ” āļąāļ‚ āˇ€āˇ’āļģ⎔āļ¯āˇŠāļ° āˇ€āˇ’āļē āļē⎔āļ­āˇ”āļē⎒.

    āļ‡āļē⎒ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ´āˇāˇƒāļŊ⎊ āļ¯āˇāļŊāˇ āļ’⎀āļ§ āļģāļĸāļē⎙āļąāˇŠ āļ´āļŠāˇ’ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇŠāļąāˇ™?
    āļ¸āˇœāļšāļšāˇŠāļ¯ āļ‘āļ­āļšāˇ™āˇ’āļ§ āļ¯āˇāļąāļ§ āļ­āˇ’āļē⎙āļą āļ‘āļšāļ§ āˇ€āļŠāˇ ⎀⎙āļąāˇƒ?
    āļ‡āļē⎊ āļ´āˇžāļ¯āˇŠāļœāļŊ⎒āļš āļ’⎀ āļ¯āˇāļŊāˇ āļ’āļšāļ§ āļģāļĸāļē⎙āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇŠāļą āļ•āļą?
    āļģāļĸāļē⎙āļąāˇŠ āļœāˇ™āˇ€āļąāˇ€ āļąāļ‚ āļ‡āļē⎒ āļ’āļš āļģāļĸāļē⎙āļąāˇŠāļ¸ āļšāļģāļąāˇŠāļą āļļ⎐āļģ⎒?
    āļļāļē⎒āļēāļąāˇŠāļ§ āļ”āļē āļ´āˇŠâ€āļģ⎁⎊āļąāˇ™ āļ‘āļąāˇŠāļąāˇ™ āļąāˇāļ¯āˇŠāļ¯?
     

    Similar threads